Festés gombával

A gyilkos galóca (Amanita phalloides). Forrás: wikipedia

Munkámat tekintve nem fényképész vagyok, viszont van lehetőségem más módon is képeket készíteni. Molekuláris biológusként sokat használok mikroszkópot, mellyel egészen közelről vizsgálhatok dolgokat. Na de ugyebár a bejegyzés címe az, hogy „Festés gombával”, szóval lássuk, hogyan jön a gomba a mikroszkóphoz. Ahhoz, hogy a mikroszkópban láthatóvá tegyünk dolgokat, meg kell őket festenünk, főleg ha fluoreszcens mikroszkópiáról van szó (hogy hogy is működik a fluoreszcens mikroszkóp, legyen egy következő bejegyzés témája, egyelőre elégedjetek meg azzal, hogy a fluoreszcens mikroszkópos képeken sötét háttér előtt „világítanak” különböző színnel a megfestett sejtek, sejtalkotók). Ahhoz, hogy olyan sejtalkotókat festhessünk meg, melyeket látni szeretnénk, olyan molekulákra van szükségünk, melyek csak a számunkra fontos sejtalkotóhoz kötődnek. És itt jön a gomba a képbe, mivel egy rettegett gombafaj, a gyilkos galóca (Amanita phalloides) egyik toxinja, a falloidin erősen és szelektíven kötődik a sejt vázának egyik alkotójához, az aktin filamentumokhoz. Persze, ezt a molekulát így még nem látnánk a mikroszkópban, ezért egy olyan molekulát kapcsolnak a toxinhoz, mely a mikroszkópban zöld színnel világít (ennek a neve egyébként fluoreszcein-izotiocianát, FITC). Így már a használható a festék, mely az aktin filamentumokat zöld színnel rajzolja ki. Emellett más színnel megfesthetünk más sejtalkotókat is, így például piros színnel a sejtmagot. Eredményképpen ilyen tetszetős képet láthatunk a mikroszkópban. Íme:

Egér fibroblaszt sejtekről készült konfokális mikroszkópos felvétel. Zöld színnel az aktin filamentumok, míg piros színnel a sejtmagban lévő DNS van megfestve

A felvétel a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetében készült.