A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rovarok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rovarok. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 4., szerda

Egy feliratos lepke - a gammabagoly

Nagyon könnyen felismerhető lepkéink egyike, hiszen ha a lepke szárnyán felismeritek a görög kis írott gamma betűre hajazó mintát, akkor jó eséllyel a bammabagollyal (Autographa gamma, nevezik még gammalepkének, esetleg gamma-bagolylepkének vagy ezüstgammás aranybagolynak) találkoztatok. A gammalepke vonuló lepkefaj, tavasszal kezdődik a rajzása, és fokozatosan vonul észak felé. A vonulás közben folyamatosan szaporodik és az utódok folytatják az utat.  Persze ez nem mehet a végtelenségig, az ősz beköszöntével a legtöbben elpusztulnak, hiszen nem  bírják az északi hideget. A faj átteleléséről az ősszel délre vándorló példányok gondoskodnak majd. Hernyója falánk, és nem veti meg a haszonnövényeinket sem, így kártevőnek számít. 

gammabagoly
 (Autographa gamma)
Nyírjes-tavak, 2015. augusztus
gammabagoly
(Autographa gamma)
Nyírjes-tavak, 2015. augusztus
gammabagoly
(Autographa gamma)
Nyírjes-tavak, 2015. augusztus
gammabagoly mintája
(Autographa gamma)
Nyírjes-tavak, 2015. augusztus
gammabagoly feje
(Autographa gamma)
Nyírjes-tavak, 2015. augusztus
gammabagoly
(Autographa gamma)
Nyírjes-tavak, 2015. augusztus

2015. október 31., szombat

Érzelmes lódarazsak

A lódarázstól (Vespa crabro) mindenki joggal tart, hiszen Magyarország egyik legnagyobb és talán legkellemetlenebb szúrású darazsa. Félelmetes ragadozók hírében állnak és méhkolóniákban is képesek jelentős károkat okozni, mellyel - a több más darázshoz hasonlóan - kivívták a méhészek rosszallását. Ezek alapján joggal feltételezhetné az ember, hogy ezeknek a rovaroknak nem nagyon kenyerük a béke, de ez nem így van. Egy késő nyári délutánon találtam két lódarazsat egy körtén, akik hmmm.... hogy is mondjam, nem úgy viselkedtek, mint az ember úgy megszokta a rovaroktól, hanem összekapaszkodva csőröztek. És nem siették el a dolgot, hiszen az "aktus" több percig tartott. Az egyik rovarokkal foglalkozó Facebook csoportban igen izgalmas és hosszas diszkusszió alakult ki, hogy mi is történhetett, és végül két lehetőség maradt csak: vagy egymást táplálják (trophaxallis: amikor egy kolónián belül a tagok folyadékot vagy ételt adnak át egymásnak) vagy pedig nézeteltérésüket tárgyalják meg (pl. hogy melyik kolóniáé legyen a terület körtéstől). Végül is részemről a tárgyalás mellett tettem le a voksomat, mert a darazsak szájszerve között semmilyen anyagot nem láttam, másrészt meg mi értelme lenne ételen osztozkodni egy szép nagy érett körtén. Természetesen, ha tárgyalásról beszélünk, akkor annak része lehet az erőfitogtatás is, mely biztosítja, hogy a két egyed érdemi harc nélkül, de eredményesen eldönthesse a nézeteltérését. Summa summarum, ha egy ilyen agresszív hírű faj, ilyen békésen képes elintézni vitás ügyeit, akkor van mit tanulnunk tőlük.

Lódarázs (Vespa crabro)
Balassagyarmat, 2015. augusztus
Lódarázs (Vespa crabro)
Balassagyarmat, 2015. augusztus
Lódarázs (Vespa crabro)
Balassagyarmat, 2015. augusztus
Lódarázs (Vespa crabro)
Balassagyarmat, 2015. augusztus
Lódarázs (Vespa crabro)
Balassagyarmat, 2015. augusztus

2015. április 13., hétfő

Poszméh potyautasokkal

Még az Égerlápban tett látogatásom után szórakoztam egy kicsit a kertben lévő éppen virágzó, barkás fűzfánál, melyet igen gazdagon dongtak a méhek. Több fotót is csináltam egy földi poszméhről, és csak így utólag megnézve láttam, hogy nem volt egyedül. A tora elülső részén, a feje mögött számos kis atka látható, melyek fajtól függően vagy csak vitetik magukat a poszméhekkel, és az üregükben lévő mézzel és nektárral táplálkoznak, vagy pedig valódi parazita módjára élősködnek a poszméh testnedvein.

Parazitákkal fertőzött földi poszméh (Bombus terrestris)
Balassagyarmat, 2015. március
Parazitákkal fertőzött földi poszméh (Bombus terrestris)
Balassagyarmat, 2015. március

2014. december 5., péntek

Randin kapott imádkozók

Komlóska mellett kirándulva a Tölgyes-bércen lévő Pasika-réten találta Kriszti ezt a két imádkozó sáskát (Mantis religiosa). Mivel tavaly csak egy preimágót sikerült találnom, így különösen örültem, hogy néhány centire egymástól egy hímet és egy nőstényt is láthatok egymás mellett. Nem tudom, hogy megzavartam-e valamit, bár azért közöttük volt az a jó néhány centi. Nem volt nehéz a két ivart megkülönböztetni. A nőstény potroha szinte szétrobbant a petéktől, szép méretes példány volt. A hím teste kisebb volt, testalkata nyúlánkabb. Volt szerencsém mindkettejükről jó néhány felvételt készíteni. Az imádkozó sáska Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft.



Imádkozó sáska (Mantis religiosa), nőstény
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), nőstény
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), nőstény
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), hím
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), hím
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), hím
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), hím
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), nőstény
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), hím
Komlóska, 2014. október
Imádkozó sáska (Mantis religiosa), hím
Komlóska, 2014. október

2014. július 28., hétfő

A Fertő-tó körül I. - Találkozás a nagy szarvasbogárral

Volt szerencsém a párommal együtt körbekerékpározni a Fertő-tavat, és bár az időjárás elég mostoha volt hozzánk, azért volt szerencsénk egy-két szép dolgot látni. Kerékpártúránk első napján még kellemes napos volt az idő, és amikor az országhatárt átléptük Fertőmeggyesnél (Mörbisch am See), közvetlenül a határ után az úttest közepén találtam rá erre a hím nagy szarvasbogárra (Lucanus cervus). Elég hepciás volt, amint megfogtam, a szarvasbogarakra jellemzően felágaskodott és mutogatta termetes rágóját. Maga az állat egyébként nem volt egy kapitális példány, "csak" olyan 6 cm hosszú lehetett (megnőhetnek akár 8-10 centisre is). Mivel tekintélyes mérete ellenére elég hosszúra sikeredne az átkelése az úton, kerestem neki egy helyet az út mentén, ott készítettem róla néhány fényképet.
A szarvasbogár Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am see), 2014. július
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am See), 2014. július
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am See), 2014. július
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am See), 2014. július
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am See), 2014. július
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am See), 2014. július
Természetesen nem felejtkezünk el a hölgyekről sem. Még a Naszály megmászása során találkoztam eggyel. Hol máshol, mint az úton... 
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nőstény
Naszály-hegy, 2014. június
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nőstény
Naszály-hegy, 2014. június
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nőstény
Naszály-hegy, 2014. június
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nőstény
Naszály-hegy, 2014. június
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nőstény
Naszály-hegy, 2014. június

2013. október 20., vasárnap

Barangolások a Cserhát lábánál I. - Imádkozó sáska a kertben

Már jócskán benne járunk az őszben, ideje lassan megosztanom Veletek, mi mindenben volt részem a nyáron, mennyi szépet láttam Magyarországból. Most nyáron is eltöltöttem egy kellemesen aktív hetet Balassagyarmaton, és a környéket járva sok csodálatos állattal találkoztam. Kezdjük talán az egyik kedvencemmel, az imádkozó sáskával. 

Az imádkozó sáskának (Mantis religiosa) kiváló a látása, ezért képes a tárgyakat a fejével nagyon jól követni.
Az imádkozó sáska (Mantis religiosa) kiválóan beleolvad környezetébe, ebben az esetben az esetben azonban a muskátli piros virága nem a legjobb választás.
A fiatal imádkozó sáskák (Mantis religiosa) még szárnyatlanok, de néhány vedlés után megjelennek a kifejlett egyedekre jellemző szárnyak.
Amikor a Cserhát lábánál barangolok, van két faj, amibe lépten-nyomon belebotlok. Az egyik a darázspók (Argiope bruennichi), a másik pedig az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa). Idén azonban nem szegődött mellém a szerencse, és a városon kívül nem találtam egy imádkozó sáskát sem (persze fel lehet róni nekem, hogy nem kerestem elég kitartóan, hiszen idén viszonylag kevés időt töltöttem az élőhelyükként szolgáló legelőkön). Abban viszont nagy szerencsém volt, hogy egy reggel, amikor a kerti növényeken a pókokat fürkésztem, nemes egyszerűséggel elém pottyant egy fiatal példány. Ez a fiatal lett végül idei modellem, mert azon a muskátlis dísznövénycsokron, mire tettem, még egy-két napig jól érezte magát, és nem állt tovább.
Az imádkozó sáskák nagy kedvenceim. Bár meg szeretném jegyezni, hogy vajmi kevés közük van a sáskákhoz, így a nevük kicsit megtévesztő. Igen termetes rovarok, a nőstények elérhetik a 6-8 cm-t, míg a gyengébbik nem, a hímek kisebbek. Kifinomult vadászok, környezetükbe olvadva mozdulatlanul várnak, majd villámgyorsan lecsapva kapják el zsákmányukat. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, igen jó látásra van szükségük, és ennek köszönhető, hogy néha szinte emberszerűen néznek vissza ránk, amikor a kezünkben tartjuk őket.
Az imádkozó sáskák védettek Magyarországon, eszmei értékük 5000 Ft.
Találtam egy szuper cikket az Élet és Tudományban, amelyben sok mindent megtudhattok az imádkozó sáskákról: cikk.

2013. június 23., vasárnap

Néhány fotó a Pallagi útról

Címeres poloska
Címeres poloska hasi oldala
Fiatal poloskák
Múlt hét pénteken volt szerencsém néhány fényképet készíteni Debrecen határában, a Pallagi úton. Ez az egyik olyan hely Debrecenben, ahol lehetőség van szabad területen szalonnát sütni, és mivel a Nagyerdő része, az olyan bogarászóknak is nyújt némi lehetőséget a fotózásra, mint én. Nem volt túl sok időm, de sikerült néhány fotót készítenem. Az első bogár amivel összeakadtam, egy címeres poloska (talán bogyómászó poloska - Dolycoris baccarum) volt. Repkedett egyik növényről a másikra, elég nehéz volt róla fotót készítenem, de végül sikerült. Nem messze tőle találtam egy elég népes poloskanövendék csapatot, de itt sem merem kijelenteni, hogy az előző fajhoz tartozó fiatal alakokat látjuk. 
Nappali pávaszem (Inachis io) szárnyfelszíni mintázata
Nappali pávaszem (Inachis io) szemből
Nappali pávaszem (Inachis io) szárnyfonákja
Elég sok lepke szálldosott a területen, köztük két-három nappali pávaszem (Inachis io) is, így hát nyomukba szegődtem, és sikerült egyszer-kétszer olyan közel lopakodnom hozzájuk, hogy jó közeli képeket tudtam róluk készíteni. A lepke egyébként Magyarország egyik legismertebb nagy méretű lepkefaja. A szárnyának színe káprázatos vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, aminek magva kék színű. Fonákja ezzel szemben elég egyhangúan fekete, ez viszont kitűnően elrejti őt, amikor megpihen az árnyékban. Magyarországon védett, eszmei értéke 2000 Ft. 
Apró sáska egy hüvelyes termésén
Mezei tücsök (Gryllus campestris)
Mezei tücsök (Gryllus campestris)
Ezek mellett természetesen az egyenesszárnyúak is képviseltették magukat, népes szöcskehaddal lehetett találkozni a magas fűben, és mezei tücskök (Gryllus campestris) járataira is szép számmal bukkantam, melyből egyet sikerült kicsalogatnom, később maguktól is előbújtak és hangos tücsökzenével jelezték, hogy nem csak egy-két "zenész" lakja a területet.