ZSEBTUDÓS

2014. július 28., hétfő

A Fertő-tó körül I. - Találkozás a nagy szarvasbogárral

Volt szerencsém a párommal együtt körbekerékpározni a Fertő-tavat, és bár az időjárás elég mostoha volt hozzánk, azért volt szerencsénk egy-két szép dolgot látni. Kerékpártúránk első napján még kellemes napos volt az idő, és amikor az országhatárt átléptük Fertőmeggyesnél (Mörbisch am See), közvetlenül a határ után az úttest közepén találtam rá erre a hím nagy szarvasbogárra (Lucanus cervus). Elég hepciás volt, amint megfogtam, a szarvasbogarakra jellemzően felágaskodott és mutogatta termetes rágóját. Maga az állat egyébként nem volt egy kapitális példány, "csak" olyan 6 cm hosszú lehetett (megnőhetnek akár 8-10 centisre is). Mivel tekintélyes mérete ellenére elég hosszúra sikeredne az átkelése az úton, kerestem neki egy helyet az út mentén, ott készítettem róla néhány fényképet.
A szarvasbogár Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am see), 2014. július

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), hím
Fertőmeggyes (Mörbisch am See), 2014. július

Természetesen nem felejtkezünk el a hölgyekről sem. Még a Naszály megmászása során találkoztam eggyel. Hol máshol, mint az úton...

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), nőstény
Naszály-hegy, 2014. június

2014. július 15., kedd

Erdei egér vadászat

Nyár elején Tiszaörvényen jártunk, ahol a tiszavirágzást szerettük volna megnézni. Mivel a kérészek csak alkonyatkor rajzanak, a délutánt a Tiszavirág Ártéri Sétány bejárásával töltöttük. Az edőszéleken számos erdei egeret (Apodemus sylvaticus) láttunk és egy üregében rejtőzködő példányt sikerült egész közelről lencsevégre kapnom.

Erdei egér (Apodemus sylvaticus)
Tiszaörvény, 2014. június

2014. július 14., hétfő

Farkasszemnézés egy nyesttel

Éppen Tiszaörvényen, a Tiszavirág Ártéri Sétaúton próbáltam meg lencsevégre kapni egy erdei egeret, amikor az az erdőben keresett előlem menedéket. Szomorkásan néztem utána a fák között, amikor észrevettem, hogy egy nyest (Martes foina) figyel engem az erdőből. Nem egészen egy percig néztünk farkasszemet, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy készítsek róla egy-két fényképet.

Nyest (Martes foina)
Tiszaörvény, 2014. június

2014. július 7., hétfő

Tavasz a Bükkben III.

Még mindig Bükk és még mindig tavasz. Az ott látott növényeket egy kalap alá vettem, és ebben a posztban számos szép tavaszi virágot mutatok be Nektek! A bogláros szellőrózsával (Anemone ranunculoides) üde erdők avarában találkozhatunk, a talajtól 10-20 cm magasra emeli sárga virágát. A kaszanyűg bükköny (Vicia cracca) neve magáért beszél, fekvő szára akár két méteres is lehet, kacsaival kapaszkodva áthatolhatatlanan dzsungelt alkot. Kellemes illatú, lila virágai fürtöket alkotnak. A kónya vicsorgó (Lathraea squamaria) egy igazi élősdi. Fák gyökerein élősködik, és tavasszal csak virágát emeli a talaj felé. Leveleket egyáltalán nem növeszt. A közepéig hasadt sziromlevelű olocsáncsillaghúrt (Stellaria holostea) igen könnyű felismerni. Fehér virágait tömegesen hozza tavasszal. Patakok, források mellett, nedves talajú erdőkben sárgán virít a salátaboglárka (Ranunculus ficaria). Az erdő talajából magasra emeli fejét a tavaszi kankalin (Primula veris). Virágát és gyöktörzsét a népi gyógyászat köhögéscsillapításra használja.

Bogláros szellőrózsa
(Anemone ranunculoides)
Bükk, 2014. március

Kaszanyűg bükköny
(Vicia cracca)
Bükk, 2014. március

A kaszanyűg bükköny virága
(Vicia cracca)
Bükk, 2014. március

Kónya vicsorgó (Lathraea squamaria)
Bükk, 2014. március

Olocsáncsillaghúr (Stellaria holostea)
Bükk, 2014. március

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
Bükk, 2014. március

Tavaszi kankalin (Primula veris)
Bükk, 2014. március

2014. július 5., szombat

Tavasz a Bükkben II. - Odvas keltike

Folytatódik a tavasszal a Bükkben tett túránk során látott csodálatos nővények bemutatása. Az odvas keltike (Corydalis cava) annyira egyszerű, hogy az már szép. A mákfélékhez tartozó kis virág igen elterjedt a Bükkben, lila vagy fehér színű, fürtben növő virágaira lépten-nyomon rá lehet bukkanni. A vár-hegy tetején valóságos rét fogadott keltikékből, nagyon kellemes és erős illattal.

Odvas keltike (Corydalis cava),
lila virágú változat
Bükk, 2014. március

Odvas keltike (Corydalis cava),
fehér virágú változat
Bükk, 2014. március

Odvas keltike (Corydalis cava) virágai
Bükk, 2014. március

Odvas keltike (Corydalis cava),
lila virágú változat
Bükk, 2014. március

Keltikés mező
Vár-hegy csúcs, 2014. március

Folytatása következik...

2014. július 3., csütörtök

Tavasz a Bükkben I. - Tavaszi hérics

Ez a sorozat már nagyon régóta érik. Egy túrán vettünk részt a Bükkben, a Bükk déli lábától, Síkfőkútról indultunk, és egy rövid, kb. 15 km-es körtúrát tettünk. A rövid úton viszont számtalan olyan csodálatos növényt és virágot láttam, melyekről, úgy érzem, muszáj megemlékeznem. Kezdeném a tavaszi hériccsel (Adonis vernalis). A tavaszi hérics a boglárkafélékhez tartozik, megjelenése alapján könnyen felismerhető impozáns tavaszi virág. Április-május környékén találkozhatunk vele szárazabb domboldalakon. Mérgező növény, hatóanyagát a gyógyszeripar is feldolgozza. Népi gyógyászatban nem használható, mert főzete szívmegállást okozhat. A tavaszi hérics Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
Cseres-tető, Bükk, 2014. március

Folytatása következik...

2014. július 2., szerda

Szaglás lepkemódra...

Ebben a barna rétiaraszolóban (Ematurga atomaria) nincs semmi rendkívüli. Szép lepke, a hernyója kártevő, viszonylag gyakori, éjjel repül, de réteken nappal is könnyen felzavarhatja az ember. Amiért viszont érdemes megnézni ezeket a fotókat, az a lepke két csápja, más néven antennája: ez a példány ugyanis egy hím, tollas antennájáról könnyen felismerhető, és mint ilyen, az ő feladata, hogy felkeresse a nőstényeket. A nőstények szagmolekulákat, úgynevezett feromonokat bocsátanak ki, melyet a hímek az antennájukkal érzékelnek. A lepkék antennája nagyon érzékeny szaglószerv, nemcsak nagyon kis mennyiségű feromont képes érzékelni (akár már 200 db molekulát is érzékel), hanem a forrás irányát is könnyedén meghatározza.

Barna rétiaraszoló (Ematurga atomaria), hím
Vekeri-tó, Debrecen, 2014. május

A hím barna rétiaraszoló (Ematurga atomaria) antennái
Vekeri-tó, Debrecen, 2014. május

A régebbi fényképeimet nézegetve találtam egy képet a nőstényről is. Figyeljétek meg, hogy más az antennája, mint a hímeké.

Barna rétiaraszoló (Ematurga atomaria), nőstény
Balassagyarmat, 2013. július

Oldalak