ZSEBTUDÓS

2014. szeptember 14., vasárnap

Bükki barlangolás II.: A barlangi keresztespók

A barlangok bejáratánál rendszerint gazdag élővilágot lehet találni (persze ez nagyban függ a barlangtól is). Olyan részeken, melyek kevésbé háborgatottak, nem nehéz méretes pókokra lelni. Ezek közül talán az egyik legimpozánsabb a barlangi keresztespók (Meta menardi), méretesebb egyedeinek a teste a másfél centit, lábaival együtt pedig az öt centis hosszt is elérhetik. A barlangi keresztespók nevével ellentétben nem a keresztespókok közé, hanem az állaspókok közé tartozik. Barlangi gerinctelenekkel táplálkozik, és a legtöbb hazai pókkal ellentétben akár a három éves kort is elérhetik.

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Büdös-pest, Bükk, 2014. augusztus

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Büdös-pest, Bükk, 2014. augusztus
Frissen kelt egyedek, a kokon maradékán

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Büdös-pest, Bükk, 2014. augusztus
Petéket rejtő kokon

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Büdös-pest, Bükk, 2014. augusztus

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Bükk, 2014. augusztus

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Büdös-pest, Bükk, 2014. augusztus

Barlangi keresztespók (Meta menardi)
Kecske-lyuk, Bükk, 2014. augusztus

2014. szeptember 12., péntek

Bükki barlangolás I.: Kergetőzés a fali gyíkokkal

Nemrég a Bükkben tettem egy kis kirándulást Krisztivel, meglátogattunk egy pár barlangot, és a Szeleta-barlang bejáratánál elidőztem egy kicsit. Jó idő volt, és több fali gyík (Podarcis muralis) sütkérezett a barlang szája melletti sziklákon. Nem voltak túl barátkozóak, és kergetőztünk kicsit, mire sikerült őket lefotóznom.

A fali gyík karcsú és gyors mozgású gyíkunk, Magyarországon elterjedt. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft.

Fali gyík (Podarcis muralis)
Szeleta-barlang, Bükk, 2014. augusztus

2014. szeptember 4., csütörtök

Nagy gyöngyházlepke

Szót ejtettem már a blogon a gyöngyházlepkékről (a közönséges gyöngyházlepkéről a Repülő gyöngyházfény, a zöldes gyöngyházlepkéről a Zöldes gyöngyházlepke c. bejegyzésben olvashattok, és láthattok képeket), most lássunk egy újabb fajt a csoportból. A nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia) a Magyarországon előforduló egyik legnagyobb gyöngyházlepke, mintázata hasonlít a zöldes gyöngyházlepkéhez. Kedveli az erdei réteket, nagyobb tisztásokat, de fellelhetjük erdei utak menti bozótosokban is. A nagy gyöngyházlepke Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység, 2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), hím
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység, 2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke
(Argynnis paphia), hím
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység,
2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), hím
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység, 2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység, 2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), hím
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység, 2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), nőstény
Büdös-kúti erdő, Keszthelyi-hegység, 2014. augusztus

Nemsokkal később a Bükkben barangolva, az egyik szirti tisztáson találtam egy éppen a következő nemzedék létrehozásán fáradozó párost is.

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)
párzó egyedek, fent nőstény, lent hím
Szeleta-tető, Bükk, 2014. augusztus

Nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia)
párzó egyedek, jobb o. nőstény, bal o. hím
Szeleta-tető, Bükk, 2014. augusztus

2014. szeptember 2., kedd

Esti portya a Hortobágyi-halastavaknál III.: A rés-keresztespók

Ezzel a méretes pókkal szintén éjszaka futhatunk össze. A rés-keresztespóknak (Nuctenea umbratica) nemcsak a hálója méretes, de a maga akár 16 mm-es testhosszával bárkire ráhozza a frászt. A nappalt fakéreg alatt, repedésekben rejtőzködve tölti, éjszaka foglalja el a helyét hálója köldökén. Igen gyorsan meghódítja az emberi építményeket, így szabadtéri faépítményeken, kilátókon, madárvártákon szinte mindig találkozhatunk vele. Vizes élőhelyek mellett, ahol nagy mennyiségű táplálék áll rendelkezésre, különösen gyakori lehet.

Rés-keresztespók (Nuctenea umbratica)
Hortobágy halastavak, 2014. május

2014. szeptember 1., hétfő

Esti portya a Hortobágyi-halastavaknál II.: A nádi keresztespók

Egy alkonyati séta során elkerülhetetlen, hogy az ember ne fusson össze alkonyatkor és éjjel aktív állatokkal, közöttük is olyan ízeltlábúakkal, melyek mérete meghaladja a legtöbb ember tűréshatárát. Nádasokban biztosan összetalálkozunk esténként a nádi keresztespókkal (Larinioides folium). A nőstény teste a kellemes 13 mm-t is elérheti, a hímek jóval kisebbek. A nappalt rendszerint a rejtekhelyén tölti, melyet nádból alakít ki, csak éjszaka foglalja el helyét szintén tekintélyes méretű kerekhálója közepén.

Nádi keresztespók (Larinioides folium)
Hortobágyi halastavak, 2014. május

Nádi keresztespók (Larinioides folium)
nappali rejtekhelyén
Fancsikai halastavak, 2014. május

Nádi keresztespók (Larinioides folium)
Fancsikai halastavak, 2014. május

2014. augusztus 4., hétfő

Üvegházaink trópusi albérlője: a pamatoslábú derespók

Gyakran teszek felüdítő sétákat a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében, élvezni a csendet, figyelni a madarakat. Ilyenkor gyakran betérek a pálmaház orchideákat bemutató részébe, ahol telente ontják változatos színű, formájú és illatú virágukat az orchideák. Még a télen a virágokban gyönyörködve érdekes dologra lettem figyelmes. Gyakran láttam apró száraz „leveleket” pókhálóba akadva a növények között. Kíváncsiságomat csak növelte, hogy amikor ezeket a „leveleket” megérintettem, gyorsan lábat növesztettek és fedezékbe vonultak. Az apró levelek valójában pókok voltak, de ilyen pókokkal nem találkoztam még a természetben. Miután készítettem róluk néhány felvételt, otthon utánanéztem, és megtaláltam, hogy a pamatoslábú derespókkal (Uloborus plumipes) van dolgom, és arra is választ találtam, hogy miért nem lehet fellelni erdeinkben, mezeinken. Ez a pók Dél-Európában és Afrikában honos, olyan területeken él, ahol egész évben viszonylag meleg és párás a klíma. Ez az oka annak, hogy itthon kizárólag melegházakban lelhető fel, ahova a külföldről behozott növényeken utazva települt be. Ily módon egyébként egészen Nagy-Britanniáig eljutott már, Magyarországon pedig jó ideje jelen van. Ha jó a szemünk, könnyen ráakadhatunk erre a kb. 5 mm-es pókra, körhálóját növények levelei közé szövi, ennek közepén, lábait a teste vonalába zárva tartva várja a hálóba akadó apró ízeltlábúakat. Zsákmányát méregmirigyek híján gyorsan hálóba csavarja, még élve fogyasztja el. Nem nehéz felismerni: a hálójában várakozó pók testtartása alapján könnyen azonosítható, első lábai ízeinél lévő „pamatokról” és a potrohán lévő két csúcsról pedig az éppen mozgó állatra is könnyen ráismerhetünk.
Summa summarum, ha botanikus kertek melegházaiban, esetleg Dél-Európából behozott növényeket áruló virágosoknál járunk, a virágok csodálása mellett szánjunk időt arra, hogy megkeressük és megfigyeljük ezeket a trópusokról érkezett kis albérlőket.

Pamatoslábú derespók (Uloborus plumipes)
Debrecen, 2013. augusztus

Pamatoslábú derespók
(Uloborus plumipes)
Debrecen, 2014. július

2014. július 31., csütörtök

Zöldes gyöngyházlepke

Ha már szót ejtettünk a közönséges gyöngyházlepkéről (lásd: Repülő gyöngyházfény bejegyzést), lássuk nagyobb rokonát, a zöldes gyöngyházlepkét (Argynnis pandora). Igen nagy testű lepke, kedveli a meleget. Június és július között látni repülni, szárnyának rózsaszínes, zöldes mintázata alapján könnyen elkülöníthető a nagy gyöngyházlepkétől. A fotókat a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében készítettem. A zöldes gyöngyházlepke állománya Magyarországon ingadozó, ezért védett. Eszmei értéke 5 000 Ft.