ZSEBTUDÓS: élménybeszámoló

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: élménybeszámoló. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 9., csütörtök

Tavaszi égerláp

Nem messze Balassagyarmattól találjuk a Nyírjes tavakat. A hét halastótól nyugatra található egy Égerláp, mely már az 1. sz. tó északi részénél elkezdődik. Mivel már március vége fele jártunk és szép volt az idő, Krisztivel kilátogattunk, hogy megnézzük, hogyan áll a kis tó melletti mocsár.

A kis mocsár már javában készült a tavaszra. A talaj egészen nedves volt, és kis patakok szelték át keresztül-kasul a területet. Elég nehéz volt közlekedni közöttük, így nem is mentünk be túl mélyen a területre, gyakorlatilag csak a tó melletti úttól néhány tíz méterre csámborogtunk.

A nyírjesi tavak mellett lévő égerláp.

Itt-ott megjelentek már a tavaszi virágok. Elvétve észrevettünk mocsári gólyahírt. Tavaly jóval többet találtunk ebből az illusztris sárga lápi növényből. Remélhetőleg, ha kicsit melegszik az idő, a többiek is előbújnak.

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)
Balassagyarmat, Nyírjes-tavak, 2015. március

Salátaboglárkából jóval többet láttunk. Virágzás előtt gyűjtött zsenge levelei és virágai is ehetők, megvastagodott gyökerei pedig szemölcs kezelésére használhatók.

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
Balassagyarmat, Nyírjes-tavak, 2015. március

Hiába március vége volt, már megjelentek az első gombák is. A piros csészegomba ez egyik legkorábban megjelenő gomba. Ehető, de íze jellegtelen.

Piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea)
Balassagyarmat, Nyírjes-tavak, 2015. március

Az avar is életre kelt már. Számos szaladgáló farkaspók közül kitűnt méretével egy csodáspók.

Csodáspók (Pisaura mirabilis), nőstény
Balassagyarmat, Nyírjes-tavak, 2015. március

És ez még nem volt minden. Tudtom nélkül ugyanis magammal hoztam egy kelletlen potyautast is. De erről majd egy következő bejegyzésben...

2015. március 23., hétfő

A napra lehet nézni...

Nemrég nem kisebb csillagászati eseménynek lehettünk szemtanúi, mint egy Magyarországról is jól megfigyelhető részleges napfogyatkozás, mely mellé - nem kis örömömre - felhőktől teljesen menetes idő is társult. Szóval nem is volt más hátra, mint egy megfelelő helyet találni, és élvezni a természet három órás előadását.

A Napba nézni veszélyes, súlyos látáskárosodást, vagy vakságot okozhat! Mindig használjunk védőszemüveget vagy hegesztőüveget!

Helyszínnek a Debreceni Egyetem Botanikus kertjét választottam, a bejárattól nem messze felállítottam a fényképezőgépet, melyen egy 250 mm-es optika előtt egy kis darab napszűrő fólia volt (köszönet érte Dr. Fazekas Zsoltnak). Emellett felszerelkeztem még az 1999-es napfogyatkozásról megmaradt védőszemüveggel is.

Nap fotózására is alkalmassá tett fényképezőgép.
Napvédő fólia nélkül károsodhat a fényképezőgép!

A napszűrő fólián keresztül nagyon kényelmesen lehet fotózni a napot, és nem kell attól tartani, hogy a fényképezőgép szenzora porrá ég fotózás közben, vagy az ember megvakul, miközben a keresőben kukkolva megpróbálja élesre állítani naprendszerünk csillagát. Ha az ember felállította a megfigyelő berendezését, nincs is más dolga mint várni. Debrecenben az első kontaktust 9:43-ra számolták. Első kontaktusnak hívjuk, amikor a Hold elkezdi takarni a napot.

Nem sokkal az első kontaktus után.

A maximum 10:52-kor volt, ekkor a Hold a Nap kb. 60 %-át elfedte. Nem volt teljesen sötét, de érzékelhetően sötétebb volt (hasonlóan, mint fátyolfelhős időben, csak itt most tiszta volt az ég). Egyesek szerint a levegő is lehűlt.

A maximum közelében.

Az égi csoda nem sokkal dél után ért véget. A negyedik kontaktusra 12:03-kor került sor, ekkor hagyta el a Hold a napkorongot.

Nem sokkal az utolsó kontaktus előtt.

Számos fotót készítettem a napfogyatkozás során. Ezeket utólag időjelzéssel láttam el és összefűztem. Természetesen nem egy profi csillagászati videó, de nagyon szépen látszik rajta a Hold útja a nap előtt.

Az összefűzött felvételek szépen mutatják a Hold mozgását a
Nap előtt.

A napfogyatkozás idején sokan sétáltak a kertben és számos látogató kölcsön is kérte a szemüveget, hogy belenézhessen a napba. Amellett, hogy a szemüveget használták, dr. Nánási Péter kollégámmal egy zseniálprimitív módszert is mutattunk az érdeklődőknek. Ha egy lapra egy apró lyukat szúrunk, és azt egy másik lap és a Nap közé tartjuk, akkor a lyukon keresztül a második lapra fog vetülni a Nap képe. Ezt a módszert alkalmazzák a lyukkamerákban is. A keletkező kép fordított állású tükörkép.

Apró lyukon keresztül jól megfigyelhető a
Nap papírra vetett képe

Számos lyukon számos "Napsarló" képe.

A napfogyatkozás során számos kollégával és látogatóval együtt figyeltük, hogyan fogy el, majd hízik meg újra a Nap, és mindannyian remekül szórakoztunk.

Napfogyatkozás megfigyelése lyukas papíron keresztül.

A következő megfigyelésre érdemes, Magyarországról is látható részleges napfogyatkozásra 2022-ig kell várnunk, a következő teljes napfogyatkozást pedig 2081 szeptember 2-án figyelhetjük meg Magyarország délnyugati régiójában. Addig be kell érnünk az éjszakai égbolt csodáival.

2013. október 2., szerda

Hűsölés a forróságban: A Dobsinai-jégbarlang

Szlovákiában, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén, a Szepesi-gömöri karszthegységben találjuk a Dobsinai-jégbarlangot. A barlangban az év minden napján nagyon hideg van, hőmérséklete még nyáron sem haladja meg az 5°C-ot, de az éves átlaghőmérséklet -0,4°C-1°C körül mozog. Az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően egész évben megmarad a jég, így akár nyáron is gyönyörködhetünk a barlang jégképződményeiben.

View Dobsina in a larger map

A Dobsinai-jégbarlang a parkolóból néhány perces sétával elérhető.

A barlang a parkolótól körülbelül egy kilométeres távolságra van. A lenti fizetős parkolóban üzletek és étterem várja a turistákat. Amint felsétáltunk a bejárthoz, egy jól felépített épületben megvehetjük a jegyünket, és a látogatás végeztével akár egy-két szuvenírrel is elláthatjuk magunkat a boltban. Na de persze a legfőbb látnivalók a barlangon belül várnak bennünket.

A barlangban a jégen évgyűrű-szerű sávozottság látható

A barlangot több kürtő is összeköti a felszínnel, melyen keresztül a barlangba jutó levegő hozzájárul jégképződmények kialakulásához

Jégoszlopok a Nagyterem bejáratánál

A Nagyterem jégképződményei

Nem szeretnélek sok szöveggel terhelni benneteket, úgy érzem a fényképek magukért beszélnek. A barlangban a hidegben a cseppkőképződményekhez hasonló jégképződményeket találunk, termeikben jégsztalaktitok magasodnak. A barlang több helyen is összeköttetésben áll a felszínnel, több kürtőt is lehet látni, melyeken keresztül lélegzik a barlang. Három termében kb. fél órás sétát tehetünk, élvezhetjük a barlangok kellemes hidegét, és csodálhatjuk a jégből kialakult képződményeket.

2013. augusztus 5., hétfő

Ahol érdemes leégni: a Tisza-tó

Itt a nyár, tombol a meleg, nincs is jobb, mint a Tisza hűs vizében enyhülést találni. Vagy van? Van! A Tisza hűs vizén "enyhülést" találni. A hétvégén a Hamahama Természetjáró Egyesület "Vizesblokk" részlege által megrendezett Tisza-tavi Kalandtúrán bejártuk a tavat.

View Tisza-tavi Kalandtúra in a larger map

A verseny során bejárt utunk

Nos, egy ilyen túraverseny során nincs meghatározott útvonal, nem is az nyer, aki a leggyorsabb, ennél sokkal izgalmasabban folyik a verseny. Nem útvonalat jelölnek ki, hanem pontokat, amiről a versenyzők döntik el, hogy felkeresik-e vagy sem. Kétféle pont van: őrzött és fakultatív. Az őrzött pontoknál egy-egy pontőr várja a túrázót, és ott a pont érintéséért járó pontszámon felül játékos feladatok megoldásával is gyűjthető még pont. A fakultatív pontokon pedig valamilyen, a ponton megszerezhető információért (teszem azt, hány állatfaj szerepel a tájékoztató táblán) jár a pont. Az őrzött pontokért több pont jár, ebből van kevesebb (a térképen jelöltem is, hogy idén hol voltak), a fakultatív pontokért kevesebb. Az a csapat nyer, aki a szintidőn belül, a saját útvonala szerint minél több pontot érintve több pontot szerez.

A Füredi Holt-Tisza a Morotva kilátóból

És hogy miért érdemes csinálni? Nem csak sport, mozgás, de be lehet járni csaknem a teljes Tisza-tavat vízen, meg lehet csodálni minden szépségét, és lehetőség akad átkozni nem egy sulyomrétjét, mely néhány száz méterrel megnöveli a leküzdeni kívánt távokat. Lehetőség van "gyakori" pihenőkre, melyek során megismerkedhetünk a terület élővilágával, a halászkultúrával, játszhatunk az őrzött pontokon, és találkozhatunk a Tisza-tó oly gazdag madár-, rovar- és növényvilágának tagjaival.

Náddal szegélyezett vízi út Poroszlónál

Sulyommal benőtt tó, itt sem csónakkal, sem kenuval nem lehet közlekedni

Hogy számít-e a helyezés, hát valahol hátul van a sorban (gyakorlat, sok szerencse kell hozzá, hogy meglegyen). Számomra az az igazi érdem, hogy 9 óra és 40 perc alatt több, mint 30 km-t tettünk meg vízen, gyönyörű helyeken jártunk, szép dolgokat láttunk és jól éreztük magunkat. Na jó azt hozzá kell tenni, hogy valamit valamiért, a túra ára a sajgó fenék, a fájó váll és egy kiadós napégés.

Mivel egy csapatnak csak annyi utat kell megtennie, amennyit a csapat tagjai akarnak, a minimum feltételek könnyen teljesíthetők, bátran ajánlom akár a kezdőknek is. A Tisza-tó kiváló terep a kenuzni tanulásra, kellemes túrák tehetők kisebb távokon is, a szervezés igen jó. Szóval aki a határait akarja feszegetni azt várja a Tisza-Tavi Kalandtúra.

Kiváló túrákkal és szuper kalandokkal várnak benneteket földön, vízen a túrák szervezői:
a Vizesblokk és a Hamahama csapata.

2013. július 6., szombat

Földi édenkert: a Plitvicei-tavak

A Gavanovac és a Milanovac tavak látképe

A hétvégén Horvátországban kirándultunk, pontosabban meglátogattuk a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot, melyet tizennyolc tava és több, mint száz vízesése Európa egyik legszebb és leglátványosabb parkjává teszi. Fogadjátok hát élménybeszámolómat, és emellett szeretnék Nektek átadni valamit az általam látottakból, szóval jó néhány fényképet is láthattok majd.

A nemzeti parkot kb. 7 órányi buszozás után értük el (Budapestről indultunk), reggel fél hétre értünk oda, és szembesülnünk kellett vele, hogy az időjárás nem túl kegyes hozzánk, ugyanis esett az eső.
Az első kétségbeesés után következett a reménykedés ideje, még másfél óra van a nyitásig, addig sok minden történhet. Mire nyitott a park, az eső alábbhagyott, majd egy fél óra múlva teljesen el is állt, bár az idő szomorkás maradt, de eső nélkül megúsztuk az egész kirándulást.

View Plitvicei-tavak in a larger map

A parkban bajárt utunk: zölddel jelöltem, amit gyalogosan (10,62 km), kékkel, amit hajóval (1,81 km), és pirossal amit kisvasúttal (6,4 km) tettünk meg.

Ez a park kissé más volt, mint a Magyarországiak. Itthon ugyebár vesszük a térképet, kinézzük a kék, piros vagy zöld turista-utat, és már mehetünk is. Na, a Plitvicei-tavaknál nem így van. A turista-utak szigorúan ki vannak jelölve, és nem szabad (nem is nagyon lehet) letérni róluk, sőt, már az elején érdemes eldönteni, hogy melyik utat választjuk (ezek betűkkel vannak jelölve A-tól K-ig, van olyan, amit két óra alatt végig lehet járni, a leghosszabb út 6-8 órás), mi a C jelűt választottuk, ami az első bejárattól elérhető második leghosszabb túra.
Ahogy beléptünk a parkba (mi az egyes számú bejáraton mentünk be), azonnal szemünk elé tárult a karszthegységből a Korana folyó által kivágott völgy, melyben szép kilátás nyílik a legmélyebben elterülő tavakra, és velünk szemben láthatjuk a park legmagasabb, hetven méteres vízesését, a Veliki Slap-ot. Ahhoz, hogy le tudjunk menni a völgybe, először le kellett ereszkednünk olyan 507 m-re (a bejárat 551 m-ren van). Gyakorlatilag ez a völgy legmélyebb pontja, ezután már csak felfele haladtunk. A turistaút ritkán halad szárazföldön, legtöbbször fából készült pallókon mentünk, így lehetőségünk volt az alsó tórendszer számtalan, szebbnél szebb vízesését egészen közelről megcsodálni. Gyalogosan haladtunk a park legnagyobb taváig, a Kozjak tóig, mely már a felső tavakhoz tartozik. Innen hajó vitt át a szembe partra., ahonnan ismét számos zúgóval és vízeséssel tarkított palló-ösvény vezetett a felső kis tavakon keresztül. Utunk a park legdélibb pontján ért véget, itt felszálltunk a kisvasútra, mely visszavitt bennünket a felső tavakhoz. Ez a park egyik legmagasabb pontja, 662 méteren fekszik, így a víz dél felől északra haladva körülbelül 150 métert esik. A kisvasút végállomásától egy rövid séta volt már csak a bejárat, majd ezernyi csodás látvánnyal és egy óriási élménnyel gazdagodva hagyhattuk el a park területét.

A legnagyobb vízesés, a Veliki Slap

Úgy gondolom, a Plitvicei-tavakat minden természet-kedvelőnek látni kell. Nem véletlen, hogy a CNN a világ harmadik legszebb vízesésévé választotta. Egyetlen egy dolog nem tetszett a parkban: a tömeg. Csodálatos táj, kiváló infrastruktúra, természetesen emberek százait vonzza, és mivel mi szombaton látogattuk meg a parkot, így ez hatványozottan jelentkezett. Ennek ellenére szerencsére a park igen tiszta, nem láttam komolyabb szemetelést, még a hajó és a kisvonat megállóiban sem, itt egyébként rendszerint ajándékbolt és étterem vagy falatozó várja a turistát. Sajnos a tömeg miatt a park gazdag állatvilága is inkább a sűrűben keres menedéket, így az ösvények mentén csak kisebb állatokra bukkanhatunk, ettől függetlenül szép számmal láthat a turista csodás növényeket és állatokat, de ez legyen egy következő bejegyzés témája. Azt hiszem, éppen eleget beszéltem a parkról, itt az ideje, hogy a képek beszéljenek most már helyettem.