A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sejtbiológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sejtbiológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 22., péntek

A mikroszkóp alatt...

Az apró dolgok izgalmasak, bár egyáltalán nem egyszerű őket megfigyelni. Akad viszont számos olyan dolog, mely egy egyszerű mikroszkóp alatt is nagyszerűen mutat. A Zsebtudós napon megnéztünk egy-két, a háznál, vagy akörül könnyen fellelhető dolgot.


Kezdjük úgy, mint minden jó magyar receptet: "Végy egy fej hagymát...". Az első és legegyszerűbb dolog, amit mikroszkóp alatt vizsgálhatunk, a vöröshagyma (Allium cepa). A hagyma húsos alleveléből készített nyúzaton (a hagyma alleveleinek belső részéről könnyen lenyúzható hártyás réteget kell levenni) jól megfigyelhetők a hosszúkás, szorosan álló sejtek. Festés nélkül csak a sejtfalak láthatók, a magok csak festéssel tehetők láthatóvá.
Vöröshagyma (Allium cepa) húsos allevelének nyúzata
Debrecen, 2015. április
Vöröshagyma (Allium cepa) húsos allevelének nyúzata
Debrecen, 2015. április
A második legegyszerűbben beszerezhető minta a házipor. A szerencsésebbek találhatnak benne poratkákat. Sajnos ezúttal nekünk nem volt ilyen szerencsénk. Csak a szőrből, szintetikus szálakból és egyéb érdekességekből álló gubancot tudtunk megfigyelni. 
Házipor
Debrecen, 2015. április
Moha. Számtalan faj és forma. Biztosan megtalálható a ház körül és mivel a növények egy fejletlenebb csoportjába tartozik, levélkéje gyakran csak egy sejtsornyi vastag, így ha ügyesen tesszük a mikroszkóp alá, akkor szépen látszani fognak a sejtek és a benne lévő zöld színtestek (kloroplasztiszok).
Moha levélkéjének fázis-kontraszt mikroszkópos képe
Debrecen, 2015. április
Moha levélkéjének  fénymikroszkópos képe
Debrecen, 2015. április

2014. február 7., péntek

Festés gombával II.

Emlékeztek még a Festés gombával c. bejegyzésben látható mikroszkópos képre? Nemrég sikerült egy igen szép felvételt készítenem, melyen ugyanilyen módszerrel festett sejtek láthatók.

Osteosarcoma sejtek FITC-falloidinnel és propidium-jodiddal festve
A képen látható sejtekben az aktin szálakat festettük FITC-falloidinnel (zöld) a sejtmagot pedig a DNS-hez kötődő propidium jodiddal (piros). Ezek a sejtek emberi osteosarcoma (csont eredetű rosszindulatú daganat) sejtek, fogászati jellegű vizsgálatokhoz használják. A minta előkészítését, festését Kerényi Farkas és Rente Tünde, a Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani Tanszék munkatársai végezték.

2013. június 25., kedd

Festés gombával

A gyilkos galóca (Amanita phalloides). Forrás: wikipedia
Munkámat tekintve nem fényképész vagyok, viszont van lehetőségem más módon is képeket készíteni. Molekuláris biológusként sokat használok mikroszkópot, mellyel egészen közelről vizsgálhatok dolgokat. Na de ugyebár a bejegyzés címe az, hogy „Festés gombával”, szóval lássuk, hogyan jön a gomba a mikroszkóphoz. Ahhoz, hogy a mikroszkópban láthatóvá tegyünk dolgokat, meg kell őket festenünk, főleg ha fluoreszcens mikroszkópiáról van szó (hogy hogy is működik a fluoreszcens mikroszkóp, legyen egy következő bejegyzés témája, egyelőre elégedjetek meg azzal, hogy a fluoreszcens mikroszkópos képeken sötét háttér előtt „világítanak” különböző színnel a megfestett sejtek, sejtalkotók). Ahhoz, hogy olyan sejtalkotókat festhessünk meg, melyeket látni szeretnénk, olyan molekulákra van szükségünk, melyek csak a számunkra fontos sejtalkotóhoz kötődnek. És itt jön a gomba a képbe, mivel egy rettegett gombafaj, a gyilkos galóca (Amanita phalloides) egyik toxinja, a falloidin erősen és szelektíven kötődik a sejt vázának egyik alkotójához, az aktin filamentumokhoz. Persze, ezt a molekulát így még nem látnánk a mikroszkópban, ezért egy olyan molekulát kapcsolnak a toxinhoz, mely a mikroszkópban zöld színnel világít (ennek a neve egyébként fluoreszcein-izotiocianát, FITC). Így már a használható a festék, mely az aktin filamentumokat zöld színnel rajzolja ki. Emellett más színnel megfesthetünk más sejtalkotókat is, így például piros színnel a sejtmagot. Eredményképpen ilyen tetszetős képet láthatunk a mikroszkópban. Íme:
Egér fibroblaszt sejtekről készült konfokális mikroszkópos felvétel. Zöld színnel az aktin filamentumok, míg piros színnel a sejtmagban lévő DNS van megfestve
A felvétel a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetében készült.