2013. október 20., vasárnap

Barangolások a Cserhát lábánál I. - Imádkozó sáska a kertben

Már jócskán benne járunk az őszben, ideje lassan megosztanom Veletek, mi mindenben volt részem a nyáron, mennyi szépet láttam Magyarországból. Most nyáron is eltöltöttem egy kellemesen aktív hetet Balassagyarmaton, és a környéket járva sok csodálatos állattal találkoztam. Kezdjük talán az egyik kedvencemmel, az imádkozó sáskával. 

Az imádkozó sáskának (Mantis religiosa) kiváló a látása, ezért képes a tárgyakat a fejével nagyon jól követni.
Az imádkozó sáska (Mantis religiosa) kiválóan beleolvad környezetébe, ebben az esetben az esetben azonban a muskátli piros virága nem a legjobb választás.
A fiatal imádkozó sáskák (Mantis religiosa) még szárnyatlanok, de néhány vedlés után megjelennek a kifejlett egyedekre jellemző szárnyak.
Amikor a Cserhát lábánál barangolok, van két faj, amibe lépten-nyomon belebotlok. Az egyik a darázspók (Argiope bruennichi), a másik pedig az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa). Idén azonban nem szegődött mellém a szerencse, és a városon kívül nem találtam egy imádkozó sáskát sem (persze fel lehet róni nekem, hogy nem kerestem elég kitartóan, hiszen idén viszonylag kevés időt töltöttem az élőhelyükként szolgáló legelőkön). Abban viszont nagy szerencsém volt, hogy egy reggel, amikor a kerti növényeken a pókokat fürkésztem, nemes egyszerűséggel elém pottyant egy fiatal példány. Ez a fiatal lett végül idei modellem, mert azon a muskátlis dísznövénycsokron, mire tettem, még egy-két napig jól érezte magát, és nem állt tovább.
Az imádkozó sáskák nagy kedvenceim. Bár meg szeretném jegyezni, hogy vajmi kevés közük van a sáskákhoz, így a nevük kicsit megtévesztő. Igen termetes rovarok, a nőstények elérhetik a 6-8 cm-t, míg a gyengébbik nem, a hímek kisebbek. Kifinomult vadászok, környezetükbe olvadva mozdulatlanul várnak, majd villámgyorsan lecsapva kapják el zsákmányukat. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, igen jó látásra van szükségük, és ennek köszönhető, hogy néha szinte emberszerűen néznek vissza ránk, amikor a kezünkben tartjuk őket.
Az imádkozó sáskák védettek Magyarországon, eszmei értékük 5000 Ft.
Találtam egy szuper cikket az Élet és Tudományban, amelyben sok mindent megtudhattok az imádkozó sáskákról: cikk.

2013. október 2., szerda

Hűsölés a forróságban: A Dobsinai-jégbarlang

Szlovákiában, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén, a Szepesi-gömöri karszthegységben találjuk a Dobsinai-jégbarlangot. A barlangban az év minden napján nagyon hideg van, hőmérséklete még nyáron sem haladja meg az 5°C-ot, de az éves átlaghőmérséklet -0,4°C-1°C körül mozog. Az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően egész évben megmarad a jég, így akár nyáron is gyönyörködhetünk a barlang jégképződményeiben.


View Dobsina in a larger map
A Dobsinai-jégbarlang a parkolóból néhány perces sétával elérhető.
A barlang a parkolótól körülbelül egy kilométeres távolságra van. A lenti fizetős parkolóban üzletek és étterem várja a turistákat. Amint felsétáltunk a bejárthoz, egy jól felépített épületben megvehetjük a jegyünket, és a látogatás végeztével akár egy-két szuvenírrel is elláthatjuk magunkat a boltban. Na de persze a legfőbb látnivalók a barlangon belül várnak bennünket.

A barlangban a jégen évgyűrű-szerű sávozottság látható
A barlangot több kürtő is összeköti a felszínnel, melyen keresztül a barlangba jutó levegő hozzájárul jégképződmények kialakulásához
Jégoszlopok a Nagyterem bejáratánál
A Nagyterem jégképződményei
A Nagyterem jégképződményei
A Nagyterem jégképződményei
Nem szeretnélek sok szöveggel terhelni benneteket, úgy érzem a fényképek magukért beszélnek. A barlangban a hidegben a cseppkőképződményekhez hasonló jégképződményeket találunk, termeikben jégsztalaktitok magasodnak. A barlang több helyen is összeköttetésben áll a felszínnel, több kürtőt is lehet látni, melyeken keresztül lélegzik a barlang. Három termében kb. fél órás sétát tehetünk, élvezhetjük a barlangok kellemes hidegét, és csodálhatjuk a jégből kialakult képződményeket.

2013. szeptember 22., vasárnap

Rég láttuk egymást

Kedves Zsebtudós Blog Olvasók!

Tudom, mostanában elhanyagoltalak Benneteket, de ne aggódjatok, nem tűntem el. A nyár folyamán sok szép helyen jártam és sok érdekes dolgot láttam, amit mind-mind meg fogok osztani veletek, de most egy kicsit más köti le a figyelmemet. Hamarosan Kutatók Éjszakája, ahol én is jelen leszek, SŐT úgy döntöttem, hogy az ott bemutatott kísérletekről is beszámolok majd a blogomban. De addig is kérem a türelmeteket, és várlak Benneteket szeretettel a Kutatók Éjszakáján.



Addig is fogadjatok szeretettel egy háttérképet a Zsebtudóstól (a kép 1366x768 felbontású, ha ettől eltérő felbontásban szeretnétek kérlek üzenetben vagy hozzászólásban jelezzetek):


2013. augusztus 16., péntek

Mennyire is él a Tisza-tó: Tisza-tavi Ökocentrum I.

Poroszlón, közvetlenül a Tisza-tó partján találjuk a Tisza-tavi Ökocentrumot, ahol többféle módon ismerkedhetünk meg a Tisza-tó, illetve a tavi életközösségek világával. Az interaktív kiállításokon, 3D mozin, állatbemutatókon kívül számomra talán a Tisza-tavon, pallókon keresztül vezető sétány volt a legkedvesebb, mert itt természetes környezetben lehet megcsodálni a tó megannyi kincsét. Na persze, nem az Ökocentrumot akarom reklámozni a bejegyzésben, de az itt tett látogatásom során sikerült olyan felvételeket készítenem, melyeken keresztül jól bemutatható a Tisza-tó néhány jellemző, szép élőlénye. Ebben a részben szemezgessünk a Tisza-tó növényvilágából.


View Tisza-tavi Ökocentrum in a larger map
A Tisza-tavi Ökocentrumban lehetőség van gyalog és csónakon is megismerkedni a Tisza-tó élővilágával
Mielőtt rátérnénk az élővilágra, vessünk egy pillantást a Tisza-tavi Vízi Sétány GPS-es térképére. A sétány kb. másfél kilométeren keresztül vezet a nádasban, pallókon keresztül. Két madárvártát és egy kilátót is elhelyeztek az ösvényen, ezekből szép kilátás tárul a tóra, lehetőség nyílik madár- megfigyelésre. A sétányra csónakkal visznek át az Ökocentrum munkatársai, és visszaúton kérésre kis csónakkirándulásban is részünk lehet.

Sulyom (Trapa natans)
A sulyom (Trapa natans)
A sulyom (Trapa natans) termése
A sulyom (Trapa natans)termésének fogazott hegye
A sulyom a Tisza-tó jellegzetes vízinövénye, ottjártunkkor a Tisza-tavon nagy kiterjedésű "mezőit" találtuk, és mivel védett, ezért nem is lehet ritkítani, bár az Ökocentrum egyik dolgozója szerint az idei jó idő miatt olyannyira elburjánzott, hogy nem ártana. A sulyom ugyanis, bár életét az iszapba gyökerezve kezdi, utána úszó hínárrá válik, és ebben a formában képes nagy vízfelületet teljesen betakarni. Ekkor az alatta lévő víz befülledhet, mely káros lehet a lenti élőlényekre. Na persze a Tisza-tó szerencsés helyzetben van, mivel több csatornán keresztül összeköttetésben van a Tiszával, így mindig van egy lassú áramlása, mely folyamatosan frissen tartja még a takart vizeket is, emellett a nagy melegben a sulyom árnyékot is ad a víziállatoknak.
Egyébkénk a sulyom egy igazán érdekes és fájdalmas növény. Nyár végén virágzik, majd termést hoz, mely nem kis kínt tud okozni a fürdőzőknek, ugyanis miután megérett, lesüllyed a víz alá, ahol akár tíz évig is szunnyadhat, míg kihajt. A baj a formájával van, mivel négy csúcsából egy mindig felfelé áll, és a csúcsokon lévő "korona", mely fogazott hegyben végződik, gyakran komoly fájdalmat okoz a vigyázatlanul belelépő fürdőzőknek.
Egyébkén a sulyom ehető növény, a termésében lévő magok íze egyesek szerint a gesztenyére emlékeztet. Míg védetté nem nyilvánították Magyarországon is gyűjtötték és fogyasztották. 

Apró békalencse (Lemna minor)
Békalencse (Lemna minor) rucaöröm között
A békalencse kiváló példája, hogy milyen mértékben képes egy növény "leegyszerűsödni" annak érdekében, hogy szaporodni és sokasodni tudjon. A növény gyakorlatilag egy apró gyökérből és lencse alakú szárból áll, levele nincs. Életciklusa igen gyors, sarjadzással és ivaros szaporodással gyorsan képes ellepni a tavak felületét. 

Vízi rucaöröm (Salvinia natans)
A vízi rucaöröm (Salvinia natans)
A rucaöröm a páfrányok osztályába tartozó növény, felépítésében ő is egyszerű, szárán két sorban találhatók úszó levelei, melyek felszínét finom szőrök borítják. A vízbe pedig gyökérszerű módosult levelek lógnak. Spórával szaporodik, melyek az iszapban telelnek át.

Békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)
A békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) virága
A békatutaj csinos fehér virágairól és vese alakú leveleiről könnyen felismerhető. Szintén úszó növény, gyökerei nem rögzülnek az iszapban. 

Ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara)
Az ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) virága nagyon hasonlít a paradicsoméra.
Nyár végén, az ártereken, mocsár és lápréteken virágzó ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) a burgonyafélék családjába tartozik, erről árulkodik felépítésében paradicsoméra vagy burgonyára hasonlító virága. Termése piros bogyótermés, mely bár feltűnő, fogyasztani nem szabad, ugyanis erősen mérgező. 

Virágkáka (Butomus umbellatus)
A virágkáka (Butomus umbellatus) álernyős virágzata akár harminc virágból is állhat.
A virágkáka (Butomus umbellatus) szép, rózsaszín virágairól könnyen felismerhető.
A virágkáka a mocsári növényzet egyik talán legszebb tagja, rózsaszín virágairól, magas, akár két méteres virágszáráról könnyen felismerhető. Az iszapban, talajban lévő fehérjében igen gazdag gyöktörzsét régebben gyűjtötték és sütve fogyasztották. 

2013. augusztus 13., kedd

Nyári csillaghullás: a perseidák

Tegnap volt a Perszeidák meteorrajának megfigyelési maximuma, azok akik éjszaka felpillantottak az égre, akár néhány percenként elmondhatták kívánságaikat a jól megfigyelhető, látványos hullócsillagoknak.

Perszeida meteor a Nagy Medve csillagkép (vagy akinek jobban tetszik, a Göncölszekér) felett
Halvány Perszeida meteor
Perszeida meteor a maximum előtti napon
A Perszeidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. Nevét onnan kapta, hogy a radiánsa (az az irány, amerről a meteorok érkeznek) a Perszeusz csillagképben (vagyis a Perszeusz és Zsiráf csillagkép között) van. Idén tegnapra, vagyis augusztus 12-én éjszakára tették a raj aktivitásának maximumát, így mi sem voltunk restek, és 11 óra körül kitelepedtünk a tíz emeletes bérházunk tetejére, hullócsillagot vadászni. Nem kellett sokáig várni, szinte ahogy kiléptünk a tetőre, áthúzott az égen az első meteor, csodálatos, rendkívül fényes csóvát húzva. Gyönyörű volt, a szánk tátva, a fényképezőgép zárja pedig (sajnos) csukva maradt. Na de azért hamarosan állványra került a fényképezőgép, kipécéztem magamnak a Göncölt, és elkezdtem exponálni. Murphy törvényeinek megfelelően záporoztak a meteorok, természetesen a fényképezőgép látóterén kívül, de azért nem panaszkodom, sikerült egy-két felvételt készítenem. Természetesen ezek nem voltak olyan fényesek, de azért jól látszottak.
Aki pedig úgy érzi, hogy lemaradt, az ne csüggedjen, augusztus végéig megfigyelhetőek a Perszeidák, szóval akár ma este is jó esélye van, hogy láthassunk néhányat Szent Lőrinc könnyei közül, persze, ahogy telnek a napok, úgy fognak ritkulni a hullócsillagok is.

2013. augusztus 5., hétfő

Ahol érdemes leégni: a Tisza-tó

Itt a nyár, tombol a meleg, nincs is jobb, mint a Tisza hűs vizében enyhülést találni. Vagy van? Van! A Tisza hűs vizén "enyhülést" találni. A hétvégén a Hamahama Természetjáró Egyesület "Vizesblokk" részlege által megrendezett Tisza-tavi Kalandtúrán bejártuk a tavat.


View Tisza-tavi Kalandtúra in a larger map
A verseny során bejárt utunk
Nos, egy ilyen túraverseny során nincs meghatározott útvonal, nem is  az nyer, aki a leggyorsabb, ennél sokkal izgalmasabban folyik a verseny. Nem útvonalat jelölnek ki, hanem pontokat, amiről a versenyzők döntik el, hogy felkeresik-e vagy sem. Kétféle pont van: őrzött és fakultatív. Az őrzött pontoknál egy-egy pontőr várja a túrázót, és ott a pont érintéséért járó pontszámon felül játékos feladatok megoldásával is gyűjthető még pont. A fakultatív pontokon pedig valamilyen, a ponton megszerezhető információért (teszem azt, hány állatfaj szerepel a tájékoztató táblán) jár a pont. Az őrzött pontokért több pont jár, ebből van kevesebb (a térképen jelöltem is, hogy idén hol voltak), a fakultatív pontokért kevesebb. Az a csapat nyer, aki a szintidőn belül, a saját útvonala szerint minél több pontot érintve több pontot szerez. 
A Füredi Holt-Tisza a Morotva kilátóból
És hogy miért érdemes csinálni? Nem csak sport, mozgás, de be lehet járni csaknem a teljes Tisza-tavat vízen, meg lehet csodálni minden szépségét, és lehetőség akad átkozni nem egy sulyomrétjét, mely néhány száz méterrel megnöveli a leküzdeni kívánt távokat. Lehetőség van "gyakori" pihenőkre, melyek során megismerkedhetünk a terület élővilágával, a halászkultúrával, játszhatunk az őrzött pontokon, és találkozhatunk a Tisza-tó oly gazdag madár-, rovar- és növényvilágának tagjaival.
Náddal szegélyezett vízi út Poroszlónál
Sulyommal benőtt tó, itt sem csónakkal, sem kenuval nem lehet közlekedni
Hogy számít-e a helyezés, hát valahol hátul van a sorban (gyakorlat, sok szerencse kell hozzá, hogy meglegyen). Számomra az az igazi érdem, hogy 9 óra és 40 perc alatt több, mint 30 km-t tettünk meg vízen, gyönyörű helyeken jártunk, szép dolgokat láttunk és jól éreztük magunkat. Na jó azt hozzá kell tenni, hogy valamit valamiért, a túra ára a sajgó fenék, a fájó váll és egy kiadós napégés.
Mivel egy csapatnak csak annyi utat kell megtennie, amennyit a csapat tagjai akarnak, a minimum feltételek könnyen teljesíthetők, bátran ajánlom akár a kezdőknek is. A Tisza-tó kiváló terep a kenuzni tanulásra, kellemes túrák tehetők kisebb távokon is, a szervezés igen jó. Szóval aki a határait akarja feszegetni azt várja a Tisza-Tavi Kalandtúra.

Kiváló túrákkal és szuper kalandokkal várnak benneteket földön, vízen a túrák szervezői:
a Vizesblokk és a Hamahama csapata.

2013. július 23., kedd

Mókuska, mókuska...

Ma a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében sétáltam, amikor egy mogyoróbokorból neszezést hallottam, majd később meg is láttam, hogy egy mókus lakmározik az éppen érő mogyoróból. 
Európai mókus (Sciurus vulgaris)
Európai mókus (Sciurus vulgaris)
Mivel a városi mókusok már jól megszokták az ember közelségét, egészen közel engedett magához, persze azért tartotta a távolságot, amint túl közel kerültem hozzá, odébbállt. Egyébként étrendjét tekintve a mókus nem túl válogatós, nemcsak a makkot, mogyorót, de a gombát, tojást és a madárfiókát is elfogyasztja.  Emellett bizarr vagy sem, a mókus, az ürgéhez hasonlóan, ember számára is fogyasztható (persze ott, ahol nem védett).  Magyarországon szerencsére közönséges, de védett. Eszmei értéke 25000 Ft.