Mutasd a nyelved, megmondom ki vagy

Mostohán elbánt a természet a lábatlan gyíkkal (Anguis fragilis). Gyíknak túl kígyó, kígyónak túl gyík. Komolyra fordítva a szót viszont, úgy gondolom, hogy Magyarország egyik talán legszebb állatát sikerült lencsevégre kapnom (engem legalábbis teljesen lenyűgözött). Egy durván 30 cm hosszú, kígyóra hajazó állat, mely a turistaút közepén sütkérezik, semmiképp sem mindennapi látvány...

---

A lábatlan gyík (törékeny gyíknak vagy kuszmának is hívják), lévén nincsenek végtagjai, igen csak hasonlít egy kígyóra, 40-50 cm hosszúra is megnőhet. Fejformája, tompább farka alapján könnyen megkülönböztethető a kígyóktól. Mozgása lassú, így táplálékát is ennek megfelelően választja ki, főként gilisztákkal és meztelen csigákkal táplálkozik. 

Lábatlan gyík (Anguis fragilis), hím
Lillafüred, 2015. május

Ennek a példánynak a hátát csodálatos kék foltok díszítették, így feltehetően a Anguis fragilis colchicus alfajjal sikerült találkoznom.

Lábatlan gyík (Anguis fragilis), hím
Lillafüred, 2015. május

Lábatlan gyík (Anguis fragilis), hím
Lillafüred, 2015. május

Lábatlan gyík (Anguis fragilis), hím
Lillafüred, 2015. május

Lábatlan gyík (Anguis fragilis), hím
Lillafüred, 2015. május

Megosztok veletek egy biztos módszert, mellyel megkülönböztethetitek a lábatlan gyíkot a kígyóktól és siklóktól. Mindkét csoport a nyelvüket öltögetve szaglászik. Ha megnézitek a lenti két képet a lábatlan gyíkról és a vízisiklóról, jól láthatjátok, hogy míg a lábatlan gyíknak ki kell nyitnia a száját, ahhoz, hogy kiöltse a nyelvét, addig a vízisiklónak nem. A kígyók csukott szájjal is képesek nyelvet ölteni.     

Lábatlan gyík (Anguis fragilis), hím
Lillafüred, 2015. május

Vízisikló (Natrix natrix)
Balassagyarmat, 2014. május

A lábatlan gyík Magyarország összes hüllőjéhez hasonlóan védett. Eszmei értéke 10 000 Ft.

A mikroszkóp alatt II. - Véglények

Engedjétek meg, hogy itt a Pallas Nagy Lexikonából idézzek: "A felsőbbrendű állatok és növények oly élesen kirívó jellemekben különböznek egymástól, hogy a két szerves ország alakjainak egymással való összetévesztése a szervezetek felsőbb fokán merőben lehetetlen s a felsőbbrendű állatot és növényt a természettudományokban teljesen járatlan is megkülönbözteti egymástól. Egészen másképpen áll a dolog a puszta szemmel nem látható parányi lényekkel, amelyeknek valamennyi alakját a legképzettebb természettudós sem képes határozottan egy egyik vagy másik szerves országba beosztani, mert az állati és növényi jegyek a legalsóbb élő lények körében elmosódva mennek át egymásba." Forrás: Kislexikon.

---

Ahhoz, hogy ilyen véglényekkel találkozzunk, nem kell mást tennünk, mint hogy keressünk egy állott pocsolyát, és néhány csepp vizet cseppentsünk belőle egy tárgylemezre, majd azt a mikroszkóp alatt megnézzük. Látni fogjuk, hogy igen nagy a nyüzsgés benne, számos egysejtű vagy régiesebb nevén véglény mocorog.

Nem nehéz amőbát találni az ilyen állott vizekben. Formátlan, vagyis inkább folyamatosan változó formájú sejtjeiről könnyű megismerni.

Kisebb amőba
Debrecen, 2015. április

Mozgása viszonylag lassú, állábait nyújtogatva mozog a felületen, és keresi a táplálékául szolgáló részecskéket, melyet gyakorlatilag körbefolyva bekebelez.

Természetesen mindenre rá lehet tenni egy lapáttal. Egy kis izopropanollal elvileg le lehet lassítani az amőbánál jóval gyorsabb parányok mozgását. Hát az izopropanol hozzáadása után nem találtam mást csak ezt a másik amőbát. Azért rajta már látszik, hogy nem teljesen ép a mozgása.

Ha már a gyors parányoknál járunk... Itt van például a papucsállatka (Paramecium). Egyértelműen az egyik legcukibb egysejtű. Méretét tekintve igen nagy, akár a 350 µm méretet is elérhet (ez több, mint egy negyed mm), mozgása, pedig, mint ahogy azt a videón is láthatjátok, egészen gyors. 

A papucsállatka kisebb részecskékkel, baktériumokkal táplálkozik. Ezekből bőségesen akad a szerves törmelék között, így ez a két példány is szívesen tölti idejét ott.

A harangállatkák (Vorticella) is igen gyakori és nagyon látványos kis lények. Könnyen felismerhetők hosszú kocsányon lévő testükről, melyen egy csillókoszorú segítségével keveri a vizet, és veszi fel a táplálékául szolgáló részecskéket. A kocsány igen gyors összehúzódásra képes, ezzel egy szempillantás alatt fedezékbe vonja az állatot. 

Ezen a nagyobb nagyítással készült videón jól látható, ahogy egy, a harangállatkához hasonló apróság (szájkoszorús csillós - Opercularia),  egy harmonikamoszatot (Scenedesmus) forgat a csillóival. Emellett jól megfigyelhető az lüktető-üregecske, mellyel az állat a feleslegesen testébe került vizet távolítja el.

A következő felvételen a lüktető-üregecske működése mellett nagyon szépen látszik, hogy az állat kocsánya hirtelen összehúzódik, majd ismét kinyúlik. Amikor az állat összehúzza magát, bevonja a csillóit, majd amikor ismét kinyújtózik, újra kinyitja őket, és tovább folytatja a víz szűrögetését.

És végül, de nem utolsó sorban következzen egy olyan állat, ami nem egysejtű, de szintén nagyon apró. A kerekesférgek (Rotifera, Gnathifera vagy Rotatoria) a laposférgek csoportjába tartozó kis élőlények. Méretük 0,1-1 mm között változik. A fejükön lévő kerékszerv segítségével szűrik ki a vízből a táplálékukat. Erről a szervről egyébként nagyon könnyen felismerhetők.  

A mikroszkóp alatt...

Az apró dolgok izgalmasak, bár egyáltalán nem egyszerű őket megfigyelni. Akad viszont számos olyan dolog, mely egy egyszerű mikroszkóp alatt is nagyszerűen mutat. A Zsebtudós napon megnéztünk egy-két, a háznál, vagy akörül könnyen fellelhető dolgot.

---

Kezdjük úgy, mint minden jó magyar receptet: "Végy egy fej hagymát...". Az első és legegyszerűbb dolog, amit mikroszkóp alatt vizsgálhatunk, a vöröshagyma (Allium cepa). A hagyma húsos alleveléből készített nyúzaton (a hagyma alleveleinek belső részéről könnyen lenyúzható hártyás réteget kell levenni) jól megfigyelhetők a hosszúkás, szorosan álló sejtek. Festés nélkül csak a sejtfalak láthatók, a magok csak festéssel tehetők láthatóvá.

Vöröshagyma (Allium cepa) húsos allevelének nyúzata
Debrecen, 2015. április

Vöröshagyma (Allium cepa) húsos allevelének nyúzata
Debrecen, 2015. április

A második legegyszerűbben beszerezhető minta a házipor. A szerencsésebbek találhatnak benne poratkákat. Sajnos ezúttal nekünk nem volt ilyen szerencsénk. Csak a szőrből, szintetikus szálakból és egyéb érdekességekből álló gubancot tudtunk megfigyelni. 

Házipor
Debrecen, 2015. április

Moha. Számtalan faj és forma. Biztosan megtalálható a ház körül és mivel a növények egy fejletlenebb csoportjába tartozik, levélkéje gyakran csak egy sejtsornyi vastag, így ha ügyesen tesszük a mikroszkóp alá, akkor szépen látszani fognak a sejtek és a benne lévő zöld színtestek (kloroplasztiszok).

Moha levélkéjének fázis-kontraszt mikroszkópos képe
Debrecen, 2015. április

Moha levélkéjének  fénymikroszkópos képe
Debrecen, 2015. április

Zsebtudós Nap

Április 11-én szombaton egy egész kellemes délelőttöt töltöttünk el a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola ötödikes természetismeret szakköröseivel...

---

Egy délután egy anyuka, akivel egy társasházban lakunk, és aki két kislányával velem együtt szórakozott az egyik Kutatók Éjszakáján megrendezett programon, megkérdezte, hogy nem lehetne, hogy a természetismeret szakkört, melynek nagyobbik lánya is a tagja, körbevezetném az intézetben ahol dolgozom. A válasz természetesen igen volt. A szakkör vezetőjével, Sarkadi Ferenc tanár úrral le is egyeztettük az időpontot, és április 11-én 9 órakor a kis csapattal neki is vágtunk az egyetemnek.

Kis csapatunk a Botanikus Kert új üvegházában
Debrecen, 2015. április

Úgy gondoltam, hogy ha már lúd, akkor legyen kövér, és nem az intézetben kezdtük a körtúrát, hanem tettünk egy sétát a Botanikus Kertben, ahol megnéztük az üvegházakat, és vettünk egy kis mintát a kert kis tavából, amit majd később jól megmikroszkópozhatunk. 

Megfigyelések a kis-tó körül
Debrecen, 2015. április

A Botanikus Kert után tettünk egy sétát az intézetben, megnéztük a  nagyobb műszereket, majd pedig célba vettük kísérleteink színterét, a hallgatói laboratóriumot.

Vérkenet festése
Debrecen, 2015. április

A gyakorlati teremben pedig nekifogtunk a kísérletezésnek. Természetesen a napra több kísérlettel készültem, mint amire időnk volt, de egy-két érdekes fizikai bemutató mellett megnéztük a Botanikus Kerti vízmintát, a gyerekek által hozott mintákat, és természetesen megvizsgáltuk két önkéntesünk vérét a mikroszkóp alatt. Szerintem remekül szórakoztunk mindannyian, és hogy mi mindent láttunk? Hát, arról majd egy új bejegyzésben olvashattok...

Természetesen a labor használatáért köszönet illeti a Debreceni Egyetem ÁOK Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetét is.

Kelletlen potyautas

A nyírjesi Égerlápban tett kis sétánk másnapján vettem észre. Nem volt nagy, az volt a szerencsém, hogy végigsimítottam a lábam, és véletlenül megéreztem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen korán tartanom kellene tőlük, de hát ha a pókok aktívak már, akkor a kullancsokkal miért lenne másképp. Ha jól sikerült meghatároznom, hazánk leggyakoribb kullancsfajának (Ixodes ricinus) egyik lárvája akadt belém. Onnan sejthető, hogy lárva, hogy csak hat lába nőtt még neki, és egészen apró volt.
Ilyenkor mit tehet az ember? Természetesen amit észreveszi az élősdit, gyorsan kiveszi. És mit tettem én ezen kívül? Megnéztem hogy fertőzött-e Lyme-baktériummal.

---

Ugye, először is meg kellett szabadulnom a kullancstól. Természetesen az ember ilyenkor juszt sem találja a kullancskiszedő csipeszét, de kéznél volt egy egészen hegyes, ún. szálkacsipesz, mellyel könnyen meg tudtam fogni, és kiszedni a kis élősdit. Rendben kijött minden alkatrészével együtt.

Kelletlen kis potyautas kullancs (Ixodes ricinus)
Debrecen, 2015. március

Másnap vettem egy kullancs tesztet az egyik gyógyszertárban. Gyakorlatilag pont olyan, mint egy terhességi teszt, és hasonlóan is működik, csak ő a kullancsban esetlegesen előforduló Borrelia baktériumot mutatja ki. Másik lényeges különbség, hogy ehhez a teszthez nem én adom a mintát, hanem a kullancs.

A kullancsteszt használat előtt.
Debrecen, 2015. március

A teszthez adtak egy oldatot, melyben szét kellett nyomni a kullancsot, és az így készült kivonatot kellett a tesztre cseppenteni. És ahogy látjátok a C-betűnél megjelent a csík (ez jelzi, hogy jól működik a teszt), de a T mellett nem jelent meg, vagyis a teszt nem mutat ki baktériumot.

A negatív kullancsteszt használat után.
Debrecen, 2015. március

Persze a teszt nem mindenható:

Ha a teszt negatív, és Lyme-kórra utaló tünet jelenne meg, azonnal forduljunk orvoshoz.

Ha a teszt pozitív, az azt jelenti, hogy a kullancs hordozta a kórokozót, de korántsem azt, hogy megfertőzött bennünket, így felesleges pánikolni. Ebben az esetben figyeljük magunkat, hogy megjelenik-e tünet, illetve konzultáljunk szakértővel.